Múzeum

A török hódoltság során már többször említik a vízimalmot, mint a régió egyik fontos ipari létesítményét. Ekkoriban kezdett felívelni a Kerka-völgyének gazdasága, sorra épültek az új malmok a patakokban gazdag vidéken. A szécsiszigeti Kerka malom is ekkor érte virágkorát, a környék földesurai fejlesztették és növelték kapacitását, az épület az 1700-as évek elején nyerte el a mai is látható, barokk korra jellemző formáját. A molnárokat ekkoriban már számba vették az általuk fizetett adó alapján, így sokakat név szerint is ismerünk. A 19. században a malom az Andrássy család birtokán foglal helyet és több korabeli térképen is megtalálható. Az 1952-es államosításig folyamatosan üzemelt, majd sorsa ezt követően változott meg gyökeresen. Először még fejlesztették, bevezetésre került a villanyvilágítás és elektromos turbinákat is kapott, de 1963 után működése leállt. Utóbbi döntés mögött az a magyarázat rejlik, hogy a Kerka vizét mesterségesen elterelték, így az már nem forgathatta a malomkerekeket és a vízimalom okafogyottá vált. Az épületet átadták az enyészetnek, vízikerekei is eltűntek vagy elkorhadtak. Változás csak az ezredforduló után történt, amikor is 2002-ben a Kerka Vízimalom Egyesület megvásárolta az épületet és megkezdte annak műemléki helyreállítását, amivel 2006-ra készültek el. Rekonstruálásra került a három, egyenként 5 méteres vízikerék is, amelyek anno a három malomkereket hajtottak. Az épület jelenleg kiállítótérként funkcionál, megőrizve korábbi szépségét és formáját.